4. fejezet

* Carly szemszöge *

Mivel a fél napot átaludtuk, így estére se sikerült elfáradnunk. Beléptünk a házba és szinte rögtön, ahogy becsaptuk az ajtót kopogtak. Kinyitottam, mire egy erősen vigyorgó csávóka nézett velem szembe. Valami házaló ügynök lehetett, mert csak tolta a szöveget, amit nem is értettem, csak bőszen vigyorogtam és bólogattam, majd mikor abba hagyta becsaptam az ajtót.

- Ha Carly intézkedik, akkor az gyors és fájdalom mentes - jegyzi meg röhögve Rosie, miközben leveszi a cipőjét.
- Haza is értetek? - hallattszik a kérdés a konyha irányából.
- Igen - kiabál a semmibe Rosie, mire Adam lejön az emeletről, Marie pedig kilép a konyhából.
- Akkor vegyetek fürdőruhát, mert béreltünk egy kis hajót - mondja Adam, mire Rosie-val összenézünk és szinkronban sikítunk egyett örömünkben. Felrohantunk átöltözni, majd kocsiba ültünk és lehajtottunk a partra, ahol már várt ránk a hajócska. Vízre szálltunk és az este jó részét ott töltöttük. Mivel eleinte világos volt, így Marie megtámadott minket a fényképezővel, mert valami új albumot akar nyitni.

* Riker szemszöge *

(Másnap)

- Riker Anthony Lynch! - kiabál Rocky az ajtóm elől.

- Rocky Mark Lynch! - csukom le röhögve a laptopom tetejét, majd felállok az ágyamról és kinyitom az ajtót. - Na mi van? 

- Hú de flegma ma valaki. Nehogy szétess a lazaságtól, még a végén nem tudsz újra bepróbálkozni annál a csini csajnál - röhög.

- Héj Ross! - szólok a másik öcsémnek, aki épp Rocky mögött halad át.

- Tessék? - áll meg velem szembe.

- Nézz már körbe egy kicsit - mondom, mire kérdőn néz rám.

- Mit keressek? - néz pöszén.

- Rocky poénját, csak mert én sehol sem találom - röhögök.

- Valahol a tiéd mellett lehet - jelenti ki nevetve, majd elsétál.

- Biztos nem követte vissza az a Rosie - von vállat Rocky.

- Lehet. Egyébként mit akartál? - kérdem.

- Csak a kosárlabdát keresem, amit te raktál el a múltkor.

- A garázsban van valahol a polcon - mondom, mire bólint egyet, majd elrohan. Már 11 óra van és még nem kajáltam... Ezen segíteni kell! Beballagtam a konyhába, ahol Delly harcolt a Nutellával.

- Ha sütsz gofrit, kinyitom neked - nevetek.

- Van még rajtad kívül 3 fiú testvérem, és ha nem te csinálod, akkor nekem nem kell sütögetnem - gondolkozik el. - Hajlandó vagyok a mikróba tenni neked a tegnapi palacsintát - ajánlja fel. Végül is, az is valami.

- Nekem az is jó. Amúgy hogy-hogy maradt palacsinta? - csodálkozok.

- Ross annyira leste a telefonját, hogy elfelejtett enni is - állítja be az időt, majd a kezembe nyomja a Nutellát. Egy gyors mozdulattal lekapom a tetejét, mire olyan "Legalább ne ilyen feltűnően égess be" fejjel elveszi.

- Ne! - rakja le elém.

- A szomszéd kutyájának meg tessék - ingatom a fejem, mire vállat von és leül. Elkezdi kiskanállal enni, miközben a telefonját bújja.

- Holnapra kell találnom egy ruhát - jegyzi meg.

- Tényleg, holnap van a bál... Hát ez csodálatos - sóhajtok.

* Rosie szemszöge *

(Szombat)

- Lányok készülődjetek! - szól apa, ahogy átrohan a nappalin, mire Carly lefejeli az xbox akadálypálya egyik elemét.

- O-oké - röhögök, erre Carly kicsit meglök és így hasba talál egy labda.

- Mostmár mehetünk - nevet, majd felhúz az emeletre. Berontottunk a szobájába és elkeztük átnézni a szekrényét. Kiválasztottunk neki egy közepes hosszúságú ruhát és odaadtam neki a hozzá passzoló cipőt, majd kisminkeltem.

- Nyisd ki! - mondom, mire Carly kinyitja a szemét. - Csukd vissza! - intek, majd kiigazítom a szemén lévő festéket. - Tükör! - húzom fel, és a nagy tükörhöz vezetem. 

Amint meggyőződtünk róla, hogy kellően tökéletes néz ki, átmentünk az én szobámba.

- Ú, azt a feketét vedd fel, ami alul olyan menő - jön mellém Carly ezzel a felettébb értelmes mondattal, mire csak hasonlóan értelmes fejjel bólogatok. - Erről beszélek - kotorja szét a felakasztott ruhákat, hogy megtalálja a megfelelőt. Felvettem a fekete ruhát, majd Carly elkezdett maszkírozni. Megint jött a hülye vörös rúzsával, meg azzal, hogy mennyire jól áll nekem, szóval felkente azt is.

Mivel mind a ketten készen álltunk életünk leguncsibb estéjére, így lementünk és apájék szinte rögtön a bérelt limóba gyömöszöltek minket. 

Beléptünk a hatalmas terembe, aminek még erkélye is volt és apára bíztuk a sorsunk. Megállt egy nagyobb asztalnál, ahol egy csomó tinédzser és két felnőtt ücsörgött.

- Mark! -szólítja meg a férfit apa.

- Adam! - mondja a férfi, majd kezet fognak.

- Ők itt a családom... A feleségem Marie, a lányom Rosie és a legjobb barátnője Carly - mutat be minket, mi meg csak intünk egyet köszönésképp.

- Ők pedig itt az én családom... A feleségem Stormie, a gyerekeim Riker, Rydel, Rocky, Ross, Ryland és a legjobb barátjuk Ellington - mutat végig a saját "kis" családján. Leültünk hozzájuk és ismerkedni kezdtünk velük. Viszont Riker szeme majd kiesett úgy nézte Carly-t, aki épp egy helyes pasit bámult. Riker ezt nem tűrte sokáig, felpattant és Carly látóterébe sétált.
- Ugye tudod, hogy a radarom előtt vagy? - vonja fel a szemöldökét Carly.
- Szóval célbavettél? - röhög Riker.
- Nem te vagy itt az egyetlen jó pasi - teszi karba akezét.
- De a legjobb táncos én vagyok. Megmutassam? - nyújtja a kezét, mire Carly elmegy vele táncolni.
- Te nem akarsz egy kicsit táncolni? - hallok meg egy ismerős hangot. Felnézek és Chriss mosolyával találtam magam szemben. Belékaroltam és le mentünk táncolni. Annyira közel voltunk Carly-ékhoz, hogy tisztán lehetett hallani, hogy miről beszélnek.
- Most komolyan, hány lányt sikerült így elcsalnod bárhova is? - kérdi Carly.
- Eleget, de te vagy az első, akitől nem fogadtam volna el nemleges választ - mosolyogja Riker, majd látom, ahogy közelebb lépnek egymáshoz.
- Szerintem ebből csók lesz - állapítja meg Carly.
- Hogy te megkora egy jós vagy - nevet Riker, majd megcsókolják egymást. Istenem, de cukik! És Carly őszintén mosolyog egy srácra, ez is ritka jelenség, vagyis boldog...